Jogi eligazodás webshop üzemeltetőknek, tömören és világosan

E törvényben találja:

• a termékek árfeltüntetésére vonatkozó alapszabályokat (külön rendelet rendezi

részletesebben),

• a fogyasztói jogok érvényesítése körében a vállalkozások tájékoztatási

kötelezettségét a fogyasztói panaszkezelés módjára, a békéltető testületekhez való fordulás

lehetőségére vonatkozóan,

• a fogyasztói panaszkezelés szabályait, az igényérvényesítés további eszközeit, azaz

a békéltető testületi eljárások, és a fogyasztóvédelmi eljárások szabályait,

• a békéltető testületek működésére vonatkozó szabályokat,
• a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési területeit, a hatóság által alkalmazható szankciókat.

A jogszabály teljes szövege itt érhető el.

A rendeletben találja:

• a távollévők között kötött szerződések szabályait, hogy miről kell a fogyasztókat tájékoztatni még a szerződéskötés előtt,
• a szerződéskötésre vonatkozó formai követelményeket a távollévők között kötött szerződés esetén
• az elállási jog szabályait, azaz az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeit, a webáruház és a fogyasztó ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, jogait, az elállási jog alóli kivételeket,
• a kellékszavatosságról, termékszavatosságról, jótállásról szóló minta tájékoztatókat, melyeket alkalmazni lehet.

A jogszabály teljes szövege itt érhető el.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezik az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai című fejezete alatt az elektronikus utat biztosító fél tájékoztatási kötelezettségéről, az adatbeviteli hibák javítása biztosításának kötelezettségéről, a szerződési jognyilatkozat visszaigazolásának kötelezettségéről, a hibás teljesítés szabályairól.

A jogszabály teljes szövege itt érhető el

A rendelet meghatározza a:

• jótállás időtartamát, a sávos jótállási időt,
• a jótállási igény érvényesítésének szabályait,
• a jótállás speciális szabályait (termék kötelező cseréje, 3 munkanapos cseregarancia)
• a jótállási jegyre vonatkozó előírásokat.

A jogszabály teljes szövege itt érhető el.

Az IM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kötelező jótállás alá eső termékek körét, azaz azokat termékkategóriákat, melyekre 10.000 Ft eladási ár felett a kötelező jótállás szabályait alkalmazni kell.

A  jogszabály teljes szövege itt érhető el.

A rendelet azokat a szabályokat határozza meg, melyeket alkalmazni kell, ha a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Ptk. szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt érvényesít.

Rögzíti a bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit.

Előírja, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze, de ha ez az időtartam a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.

A jogszabály teljes szövege itt érhető el.

A rendelet 2022. január 1-jén lépett hatályba, amely az (EU) 2019/770 és az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelveknek („Irányelvek”) a magyar jogszabályokba való átültetése, mely kiegészítő szabályokat határoz meg a fogyasztó és vállalkozás között az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre.

• Meghatározza az áru, valamint a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát,

• A teljesítés szerződésszerűségének általános követelményeit
• Az áru adásvételére vonatozó hibás teljesítés
• A kellékszavatossági igények sajátos szabályait áru adásvétele esetén
• A jótállási igények sajátos szabályait áru adásvétele esetén

A jogszabály teljes szövege itt érhető el.

A jogszabály meghatározza a fogyasztónak megvételre kínált termék eladási ára, egységára feltüntetésének szabályait, valamint az árcsökkentés (akciózás) bejelentésének szabályait.

A jogszabály teljes szövege itt érhető el.

A jogszabály tartalmazza a személyes adatok kezelésére, valamint az adatkezelésben résztvevők (érintett, adatkezelő, adatfeldolgozó) viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat.

A jogszabály teljes szövege itt érhető el.

A 2018. május 25. óta hatályos rendelet szabályozza mindazon vállalkozás adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeit, amely az Unió területén terméket, szolgáltatást értékesít és személyek adatait kezeli.

A jogszabály teljes szövege itt érhető el.

A fogyasztó az elállási jogát áru adásvételére irányuló szerződés esetén

• az árunak az átvételétől,
• több áru adásvételekor, ha az egyes áruk szolgáltatása eltérő időpontban

történik, az utoljára szolgáltatott árunak az átvételétől,

• több tételből vagy darabból álló áru esetén az utoljára szolgáltatott tételnek

vagy darabnak az átvételétől,

• ha az árut meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első

szolgáltatásnak átvételétől

számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.

Az elállási jog 14 napos (nem munkanapos!) határideje a termék átvételét követő napon kezdődik, tehát ha pl. a vásárló 10. hó 04. napján vette át a csomagot, akkor 10. hó 05. napjától “indul” az elállásra biztosított 14 nap.

Fontos: a fogyasztó a szerződés megkötésének napja és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja e jogát. Ez tehát azt jelenti, hogy nem kell átvennie a vásárlónak a terméket ahhoz, hogy gyakorolhassa elállási jogát.

Az elállás közölhető szóban és írásban egyaránt, nincs formai követelmény. Megfelelő tehát, ha telefonon, emailben, kapcsolati űrlapon, postai úton jelzi a vásárló az elállási szándékot, vagy a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet  2. számú mellékletében található nyilatkozatminta használatával (a minta használata azonban nem kötelező). A lényeg az, hogy a nyilatkozata egyértelmű legyen a webáruház számára, kifejezett nyilatkozat hiányában, a termék egyszerű visszaküldésével nem lehet elállni a szerződéstől. Az elállási jog határidőben érvényesítettnek tekintendő, ha a fogyasztó a nyilatkozatát a 14 napos határidő lejárta előtt elküldi, tehát nem kell, hogy 14 napon belül meg is kapja a webáruház, elég, ha a 14. napon belül elküldi azt. 

Az elállás joga csak a fogyasztónak minősülő vásárlókat illeti meg, az adószámmal vásárlókat nem.

A termék visszaküldése: A fogyasztó köteles a terméket elállás esetén visszaküldeni a webáruház részre a megadott címre, mégpedig a jogszabályban előírt határidőig. Az elállás közlését követő 14 napon belül szükséges feladnia a terméket. 2024. május 8. napjától  a fogyasztó jogosult arra, hogy – amennyiben a webáruház rendelkezik üzlethelyiséggel is, ahol a terméket értékesíti – az elállással érintett terméket a webáruház üzletébe visszavigye. Tehát nem szükséges a vállalkozás címére visszaküldenie, hanem a személyesen gyakorolt elállási jog esetében helyben visszaadhatja a terméket a vállalkozás részére.

A visszaküldés költsége: A visszaküldés költsége a fogyasztót terheli (kivéve ha az eladó vállalta e költséget is). 

Termék kipróbálása, értékcsökkenés: A terméket a fogyasztó jogosult kipróbálni. A termék átvétele után azonban az abban bekövetkezett kárért a fogyasztó a felelős, így az elállási időszakban is felelős a termék épségéért. Amennyiben kipróbálást meghaladó használatból eredően a termék megsérül, köteles az ebből eredő értékcsökkenést megtéríteni a webáruháznak. Kicsomagolásra hivatkozva értékcsökkenést megállapítani nem lehet! Az értékcsökkenés mértékét előre kikötni nem lehet, azt minden esetben a termék állapotát figyelembe véve lehet megállapítani. Ha a fogyasztó vitatja a megállapított értékcsökkenés mértékét, békéltetőt estülethez fordulhat.

A vételár és egyéb költségek visszatérítése: Amennyiben eláll a vásárló a szerződéstől, akkor az általa

ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket (kiszállítás díja, utánvétel díja) is vissza kell fizetni részére. Ha a webáruház a fogyasztó elállási szándékáról tudomást szerzett, köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül a termék vételárát és egyéb költségeket visszatéríteni részére.

A visszatérítés módja: A termék ellenértékét ugyanabban a formában kell visszafizetni, amilyen módon a fogyasztó azt megfizette. A felek megállapodhatnak abban, hogy a visszatérítés más formában történik meg, ennek költsége azonban a webáruházat terheli. Jogsértő tehát, ha a webshop kiköti, hogy kizárólag banki átutalás formájában téríti vissza a vételárat, holott az oldalán pl. lehet utánvétel útján készpénzben is fizetni.

A visszatartás joga: A webáruház csak addig tarthatja vissza a termék vételárát, amíg vissza nem kapta azt, vagy ameddig a fogyasztó nem bizonyítja, hogy azt visszaküldte már. A visszaküldés bizonyítékaként pedig a fogyasztó által választott fuvarozó cég, vagy postai szolgáltató által tett írásos nyilatkozatot kell érteni, melyből kiderül, hogy ki a feladó és a címzett. A webáruháznak nincs azonban visszatartási joga, ha a terméket maga szállítja vissza, vagy ő általa ajánlott fuvarozó viszi el a terméket.

Csomagolás megkövetelése: Ha a termék csomagolása megsérül, az elállási jog akkor is megilleti a fogyasztót. Az ép csomagolás tehát nem feltétele az elállási jog gyakorlásának.

Elállás elutasítása a termék használata után: Ha a fogyasztó kipróbálta a terméket nem veszíti el elállási jogát, hiszen az elállás épp arra ad lehetőséget, hogy 14 napon belül a neten vásárolt terméket kipróbálhassa, és eldönthesse megfelelő-e számára. Kicsomagolásra hivatkozva értékcsökkenést

megállapítani nem lehet.  Ha azonban a terméket nemcsak kipróbálta, hanem egyértelműen használta is, az ebből eredő értékcsökkenés követelhető a fogyasztótól. Amennyiben a termék sérülten kerül vissza a webáruházhoz, az elállás joga akkor is megilleti a fogyasztót, de ez esetben a webáruház értékcsökkenés felszámítására jogosult. 

Szállítási díj levonása a visszatérítendő vételárból: A fogyasztó részére nemcsak a termék árát, de az eredeti szállítási díjat is vissza kell téríteni.

Elállás kizárása használt termékek, vagy leértékelt termékek esetén: Az elállási jog megilleti a fogyasztókat a használt termékek, az akciós vagy outlet termékek esetében is.

A termék áraként mindig a ténylegesen fizetendő, tehát az általános forgalmi adóval növelt és az egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell megadnia a vállalkozásnak, hiszen ezen adó megfizetése is a fogyasztót terheli a vételáron felül. A nettó + áfa szerinti árfeltüntetés nem megfelelő, bruttóban kell feltüntetni a vételárakat, ahogy a szállítási díjakat és egyéb költségeket is.

Amennyiben még nem igazolta vissza a webáruház a fogyasztó megrendelését, azaz szerződés még nem jött létre, akkor nem köteles teljesíteni a vállalkozás a terméket a hibás áron. Amennyiben azonban már a szerződés létrejött, akkor technikai hibára hivatkozva sem tagadható meg a teljesítés. Amennyiben azonban a termék árának hibás voltát a fogyasztónak is fel kellett ismernie (a szokásos piaci árnál lényegesen alacsonyabb áron volt fent a termék) akkor a Ptk. szabályai szerint tévedésre hivatkozva lehet a szerződést felmondani. Vigyázni kell azonban a félreárazásokkal, mert a hatóságok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítik akkor, ha a hibás ár nem kerül azonnal korrigálásra, vagy a körülményekből tudatos félreárazásra lehet következtetni.

A termék egységárát akkor kell feltüntetni az Árrendelet szerint, ha az nem egyezik meg a termék árával. A fogyasztó a termék egységára alapján tud a hasonló termékek között válogatva árakat összehasonlítani. Az Árrendelet tételesen felsorolja, hogy térfogatra, tömegre, hosszúságra, felületre, darabra értékesített termékeknél mi a helyes egységár feltüntetés. Amennyiben a webáruház értékesít űrmérték szerint (ml, l, dl) vagy súly szerinti (kg, g,), hosszúság (m, cm,) vagy több darabod kiszerelésű termékeket akkor a vételár mellet annak egységárát is fel kell tüntenti. Példa: 60 ml kiszerelésű parfüm esetében a Ft/ml egységárat is fel kell tüntetni.

Az árcsökkentés bejelentése alatt a jogszabály olyan akciózást ért, melyet a fogyasztó felé közöl a webáruház. Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat. A korábbi ár az árcsökkentés előtt legalább 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár. Tehát ha több ár is volt a 30 nap alatt, a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Ha a termék 30 napnál rövidebb ideje van a forgalomban. Ez esetben a korábbi ár a leértékelés közzétételét megelőző, legalább 15 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár. A korábbi árat a fogyasztóvédelmi hatóság ártörténet bekérésével ellenőrzi.

Amennyiben a webshop például törzsvásárlója számára nyújt kedvezményt, ad át utalványt, nem kell alkalmazni az Árrendelet fenti szabályait. A bárki által elérhető kuponok, akciós kódok esetében, azaz ha a webshop lényegében bárki által elérhető akciót alkalmaz, már alkalmaznia kell az Árrendelet követelményeit, így fel kell tüntetnie a korábbi árat is, amelynél a 30 napot is figyelembe kell vennie.

Akkor tekinthető hibásnak a termék, ha az már az átadáskor is hibás volt, azaz a hiba gyártási eredetű.

A Ptk. alapján a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítésről tehát akkor beszélünk, ha a termék az átadáskor nem felel meg a szerződésben, vagy a jogszabályokban meghatározott minőségi követelményeknek.

Az eladó a kellékszavatossággal  - ahogy a jótállással is  - azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a kellékszavatosság ideje alatt nem is lesz – hibája. A Ptk. alapján: olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

A kellékszavatossági jogok minden vásárlót megilletnek és minden termékre vonatkoznak.

A kellékszavatossági jogok nemcsak a fogyasztókat (ellentétben a jótállással), hanem a fogyasztónak nem minősülő vásárlókat is megilletik. Amennyiben tehát cég vásárol Öntől, akkor azt is megilletik a kellékszavatossági jogok. Különbség:  A fogyasztókat 2 évig, a nem fogyasztókat 1 évig illeti meg e jog.

A kellékszavatosság nem tesz különbséget a termékek között, azaz értékhatártól és a termék fajtájától függetlenül minden termékre vonatkozik, sőt a használt termékek esetében is van kellékszavatosság annyi különbséggel, hogy a fogyasztók esetében a kellékszavatosság ideje 1 évre csökkenthető.

A kellékszavatossági kötelezettség a teljesítéskor fennálló hibák esetén áll fenn. A bizonyítandó kérdés tehát minden esetben az, hogy a hiba fennállt-e már a teljesítéskor. A hibás teljesítési vélelem alapján a fogyasztókkal kötött szerződés esetében 1 évig vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt. 

Ez tehát azt jelenti, hogy az eladón áll a bizonyítási teher egy évig, azaz neki kell az ellenkezőjét bebizonyítania: a termék az átadáskor nem volt hibás. Meg kell tehát vizsálnia az eladó vállalkozásnak, hogy mi a hiba oka, és azt kell bizonyítania, hogy pl. az észlelt hiba a nem rendeltetésszerű használatra vezethető vissza és az nem gyártási eredetű.

A fogyasztó a kellékszavatossági jogait a vásárlástól számított két évig érvényesítheti. A nem fogyasztó vásárló pedig 1 évig. A kellékszavatosság elévülési ideje (azaz a 2 vagy 1 év) a termék átadásával indul. A kellékszavatossági jogokat a számlával tudja érvényesíteni a vásárló. Fontos azonban megjegyezni, hogy ilyenkor a vásárlónak azt kell bizonyítania, hogy a terméket mikor és kitől vette, tehát valójában egy megrendelés visszaigazolása elegendő lehet a kellékszavatossági jogok érvényesítéséhez.

A jogszabály meghatározza a kellékszavatossági jogok körét és azok sorrendjét is. Nem kérheti tehát a vásárló egyből vissza a pénzét amennyiben van lehetőség a termék javítására vagy kicserélésére.

Első körben tehát kijavítást vagy kicserélést kérhet a vásárló (eladó néhány napon belül ki tudja javítani a hibát, vagy tud cserélni), második körben a vételár arányos leszállítására van lehetőség, végső soron pedig elállhat a szerződéstől, azaz visszakaphatja a vételárat. Ez utóbbi kellékszavatossági jog esetében azonban megjegyzendő, hogy a Ptk. alapján jelentéktelen hiba esetén nincs helye elállásnak. A nem fogyasztó vásárlóknak a felsorolt kellékszavatossági jogokon kívül még joga, hogy a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja (fogyasztókat ez a jog nem illeti meg).

Sokan garanciának nevezik, azonban a garancia nem jogi kategória. A jótállás a kellékszavatossághoz képest az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért, ugyanis a fogyasztónak elég csak a hiba tényét bizonyítania és az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék eladásakor is. A jótállásnál és szavatosságnál eltérően alakul tehát a bizonyítási kötelezettség. Jótállás esetén a jótállás időtartama alatt csak akkor mentesülhet a felelősség alól a jótállásra kötelezett, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (pl. a termék átvétele után) keletkezett. A jótállás időtartama alatt végig a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan, míg a két éves kellékszavatosság esetében ez csak az első egy évben van így, ezt követően a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék azért romlott el, mert eleve hibás volt, rejtett hibája volt.

A minimum jótállási idő 2 év. A 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet értelmében: 

A jótállás időtartama:

1. a) 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
2. b) 250 000 forint eladási ár felett három év.

A jótállás csak a fogyasztónak minősülő vásárlókat illeti meg, tehát a céges vásárlókat nem.

A fogyasztó jótállási joga alapján kijavítási vagy kicserélési igénnyel élhet, a jogszabályban biztosított esetekben árleszállítást kérhet, vagy végső soron elállhat a szerződéstől, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A fogyasztó a jótállás iránti igényét választása szerint az eladó vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és az eladó vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti.

Fontos: a gyártói jótállás független az eladó jótállási kötelezettségétől. A 151/2003 (IX.22.) korm. rendelet azon eladó vállalkozások számára írja elő a jótállási kötelezettséget akik tartós fogyasztási cikket értékesítenek a fogyasztók részére.

Érintett: Az adatkezelésben érintett az a természetes személy akinek az adatait kezelik, a webáruházak esetében érintett tipikusan a vásárló. 

Adatkezelő: Adatkezelő az aki kezeli az érintett adatait, webáruház esetében tipikusan a webáruházat üzemeltető vállalkozás.

Adatfeldolgozó: Az adatfeldolgozó az adatkezelő megbízásból végzi a tevékenységét. Az adatfeldolgozó csak technikai műveletek végez, az adatok kezelésébe nincs beleszólása. Webáruházak esetén adatfeldolgozó lehet: a webshop tárhelyszolgáltatója, a futárszolgálatok, az online fizetési szolgáltatók.

A személyes adatokat, csak megfelelő jogalappal lehet kezelni.

Adatkezelés hozzájárulás alapján: A webáruházakban legtöbbször minden adatkezelés a vásárló hozzájárulásán alapul. Az Infotv.24 alapján a hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséhez.  A hozzájárulás megadható ráutaló magatartással: például checkbox kipipálásával. A webáruházak kialakításánál arra is figyelni kell, hogy amikor az érintett megadja az adatkezeléshez a hozzájárulását (tehát pl.: kipipálja a checkboxot, vagy rákattint a visszaigazoló emailben elhelyezett linkre), akkor egyértelmű legyen számára, hogy az adatkezelés milyen feltételekkel zajlik. Az előre kipipált checkbox nem felel meg a határozottság és félreérthetetlenség követelményének, tekintettel arra, hogy előfordulhat, hogy az érintett az adatai megadásakor nem veszi észre a már kipipált checkboxot, és így egy olyan nyilatkozatot tesz, amelyet nem biztos, hogy meg akart volna tenni. 

Kötelező adatkezelés : Személyes adat akkor is kezelhető, ha az törvény vagy rendelet közérdeken alapuló célból rendeli el. A webáruházak esetében ilyen adatkezelésről van szó a számlakiállítással és annak megőrzésével kapcsolatos adatkezelésnél.

Az Infotv. 20. § alapján az adatkezelés megkezdése előtt az érintettet egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos minden tényről. Az adatkezelési tájékoztatóban nem általánosan kell írni az adatkezelésekről, hanem az adatkezelő minden valós adatkezeléséről kell pontos tájékoztatást adni. A tájékoztatás mindenképp ki kell, hogy terjedjen: 1. az adatkezelés jogalapjára, 2. az adatkezelés céljára, 3. az adatkezelés időtartamára, 4. az adatkezelés során kezelt adatok körére. 

Az adatkezelési tájékoztatót ajánlott a honlapon úgy elhelyezni, hogy az mindenhonnan könnyen elérhető legyen az érintettek számára, így például a weboldal láb-vagy fejlécébe. 

Követelmény továbbá, hogy az adatkezelési tájékoztatót a személyes adatok megadásakor az érintettek meg tudják ismerni: ez a webáruházak esetében azt is jelenti, hogy például a regisztrációkor az adatkezeléssel kapcsolatos hozzájárulás megadásánál (checkbox kipipálásával) érdemes a tájékoztatót közvetlenül elérhetővé tenni, azaz linkelni.

A webshopot üzemeltetőknek fel kell térképezniük, hogy milyen sütiket alkalmznak a weboldalukon, és azon belül melyekhez szükséges a felhasználók hozzájárulása, és melyeket alkalmaznak hozzájárulás nélkül. A sütikkel kapcsolatos előzetes tájékoztatás esetében tekintettel kell lenni bizonyos speciális tájékoztatási kötelezettségekre. A webáruház üzemeltetőjének az általa alkalmazott sütikkel kapcsolatban a tájékoztatóban:

•  meg kell jelölni a süti nevét, amelyen keresztül a felhasználók a böngészőjükben azonosítani tudják a honlap üzemeltetője vagy a harmadik személy által alkalmazott sütiket, 
• minden egyes süti esetében külön-külön ki kell fejteni, hogy milyen adatokhoz is férnek hozzá, illetve meg kell jelölni azt is, hogy mi a süti élettartama,
•  a honlap üzemeltetőjének rövid, közérthető tájékoztatást kell nyújtania a süti funkciójáról, hogy az adott süti miért szükséges a webáruház számára vagy milyen funkciót nyújt a felhasználó részére.

A süri elfogadó panelnek már az oldal megnyitásakor meg kell jelennie, és tartalmaznia kell a szükséges információkat a sütik típusáról és biztosítani kell a lehetőséget a látogatóknak az egyes sütik elutasítására (azaz nem elég egy egyszerű "elfogadom" gomb elhelyezése). Legalább két gombnak kell lennie a panelen: "Elfogadom" és "Süti beállítások". Az "Elfogadom" gombnak az összes süti használatára kell engedélyt adnia. A "Süti beállítások" gombnak pedig egy olyan felületre kell vezetnie, ahol a felhasználó sütitípusonként (pl. marketing, statisztikai, funkcionális) tudja szabályozni a hozzájárulását. Fontos, hogy a technikai sütiket nem kell kikapcsolhatóvá tenni, mivel ezek a weboldal működéséhez elengedhetetlenek.

Minden adatbekérés előtt (tehát ha a weboldalon pl. van hírlevél feliratkozás, vagy kapcsolati űrlap) hozzájáruló checkbox elhelyezése szükséges, és az adatkezelési tájékoztató linkelése. A hozzájáruló checkbox nem lehetnek előre bepipált és a hozzájárulásnál megjelenő szövegnek egyértelműen és közérthetően kell tájékoztatnia a felhasználót arról, hogy mihez járul hozzá.

Hozzájárulás hírlevél küldéséhez: Hírlevelet csak akkor lehet küldeni, ha az érintettek hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a szolgáltató hírlevélküldési tevékenység céljára kezelhesse a személyes adataikat. A hírlevelek esetében is kerülendő az előre kipipált checkboxok alkalmazása, továbbá nem elfogadható az a gyakorlat sem, amely egy webáruházban való vásárlást kötelezően a hírlevélküldéshez való hozzájáruláshoz köti. 

Leiratkozás: A hírlevélről történő leiratkozásnak ugyanolyan könnyen elérhető módon kell történnie, mint a feliratkozásnak. A több link útján elérhető leiratkozás tehát nem megfelelő. Az érintett hírlevélről történő leiratkozása esetén már nem küldhető a továbbiakban hírlevél az érintettnek, és a személyes adatait a webáruháznak törölnie kell a nyilvántartásából (és esetleg amennyiben külön hírlevél adatbázis van, akkor onnan is törölni kell).

• 2021.01.01.

• Bevezetésre került a sávos jótállási idő, így a korábbi egységes 1 év helyett a jótállási idő a termékek árától függ. 
• Változás továbbá, hogy a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodott a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. A korábbi szabályozás esetén ez nem így volt. 
• A módosítással új szabályként lépett életbe, hogy ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának a napja. Korábban nem szabályozta a jogszabály, hogy mi a jótállás kezdő időpontja olyan termék esetén, amelynek a használata üzembe helyezéshez kötött, így ez a módosítás ezt a helyzetet is tisztázta.
• Fontos változás, hogy a jótállásból eredő jogok érvényesítéshez nem tehető feltétellé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
• Új szabályként került bevezetésre az is, hogy ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni.

• 2022. 01.01. 

• Életbe lépett 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet, mely a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére vagy digitális tartalom szolgáltatására kötött szerződések esetén – úgy szigorított, hogy „Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen”, azaz a korábbi fél éves hibás teljesítési vélelmet egy évre emelte. Ez tehát azt jelenti, hogy egy éven belül felismert hiba esetén a bizonyítási kötelezettség a vállalkozást terheli.
• A Ptk. 6:159. §-a alapján hibás teljesítés esetén a jogosult kellékszavatossági igényei alapján a kötelezett köteles azt javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem vállalja, vagy ennek nem tesz eleget, a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől. A fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére irányuló – szerződés esetén azonban a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga már nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.

• 2023. 06. 25. 

A jótállási jegyen a termék vételárát is fel kell tüntetni. A jótállási jegy tartalmi elemeit a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése sorolja fel, mely kiegészült a h) ponttal, azaz a termék vételárával.

• 2024.05.08.

• minimum 2 év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre, azaz megszűnt az 1 év jótállás. Az új szabályok alapján 10.000-250.000 Ft között 1 év, 250.000 Ft felett 2 év a jótállási idő.
• a jótállás feltétele lehet a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése mellet annak megfelelő üzemben tartása is
• a harmadik javítást követő ismételt meghibásodás esetén a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni
• megváltozott a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztató,
• az elektronikusan kiállított jótállási jegy esetben nem kötelező sem elektronikus aláírást, sem az eladó aláírását és bélyegzőlenyomtatát elhelyezni a jótállási jegyen. Ezzel egyszerűbb lett az elektronikus jótállási jegy kiállítása.

• 2024.07.01.

• hatályba lépett a 10/2024. (VI.28.) IM rendelet, amely a tartós fogyasztási cikkek termékkategóriáit sorolja fel.

• 2024.05.08.

A fogyasztó jogosult arra, hogy  – amennyiben a webáruház rendelkezik üzlethelyiséggel is, ahol a terméket értékesíti – az elállással érintett terméket a webáruház üzletébe visszavigye, tehát nem szükséges a vállalkozás címére visszaküldeni, annak költségét viselni.

• 2025.07.01. 

Minden vállalkozás köteles – beleértve az online kereskedelmi tevékenységet folytatókat – a fogyasztónak minősülő vásárlóik számára biztosítani a készpénzzel történő fizetést is.

Ez azt jelenti, hogy a webáruházat üzemeltetőknek is kötelező legalább egyféle módon elérhetővé tenni a fogyasztók részére a készpénzzel történő fizetést. Lehetséges készpénzes fizetési módok: 1.  a fogyasztó részére elérhető legalább egy értékesítési helyen biztosítja a vállalkozás, 2. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (4) bekezdés k) pontja szerinti specifikus készpénz-helyettesítő eszköz útján biztosítja a vállalkozás, feltéve, hogy a természetes személy fogyasztó a fizetés céljára elérhető specifikus készpénz-helyettesítő eszközre készpénzt helyezhet el, valamint azt készpénzre visszaválthatja, 3. utánvétel útján biztosítja a vállalkozás, 4. belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlára történő készpénzbefizetés útján biztosítja, vagy 5. készpénzátutalási megbízás útján biztosítja a vállalkozás.

• 2024. 03. 28. 

Minden webáruházat üzemeltetőnek – aki fogyasztók részére értékesít – biztosítania kell a vásárlói számára az egyetemes postai szolgáltatóval történő szállítási módot. Ez tehát azt jelenti, hogy a webshopban választhatóvá kell tenni az MPL szolgáltatását.

• 2022.05.28.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításával kötelezővé vált a telefonszám feltüntetése is a webshopokban, ugyanakkor a továbbiakban már nem kötelező a fax szám kiírása.

• 2024.01.01. 

Megváltozott a Békéltető Testületek eljárása. A változások alapvetően a Békéltető Testületek eljárását érintette, melyek a módosítást követően főszabály szerint online járnak el és személyes meghallgatást csak a fogyasztó kérelmére tartanak. A módosítás érintette a Békéltető Testületek illetékességi területét is, ugyanis az addigi 20 helyett januártól 8 békéltető testület működik az egyes vármegyéket összevonva, a fogyasztóvédelmi törvény mellékletében meghatározottak szerint.

• 2025. 03. 20.

Megszűnt az ODR platform, mely lehetőséget biztosított a fogyasztók számára az EU-n belüli, de határon átnyúló online vásárolt termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban felmerült panaszuk rendezésére. Az ODR-platformon 2025. március 20. napján lehetett utoljára panaszt benyújtani. A webáruházak ÁSZF-ét érintő változás, hiszen korábban erről a vitarendezési platformról kötelező volt tájékoztatni a fogyasztókat.

• 2025.07.23.

• Az Fgytv. módosításával változott a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei, kiegészült fogyasztó elektronikus levelezési címével, valamint az arra vonatkozó figyelmeztetéssel, hogy a fogyasztó hibájából adathiányos jegyzőkönyv esetén a vállalkozás a szóbeli panasz kezelése során nem köteles az írásbeli panaszra irányadó szabályok szerint eljárni.
• korábban csak a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet kellett megőriznie a vállalkozásoknak, de a módosítással  a megőrzési kötelezettség az írásbeli panaszokra is vonatkozik már.
• a békéltető testületek a korábbi 200.000 Ft helyett már 250.000 Ft értékű kérelem esetén is kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak.

• 2022.05 28.

Az Árrendelet (4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet) módosulásával az akciózás, pontosabban az “árcsökkentés bejelentése” valamint az árak feltüntetésének szabálya is változott.

A lényeg, hogy az akciózás hirdetésekor fel kell majd tüntetni a korábbi árat is. A korábbi ár pedig csak az lehet, ami az akció kezdete előtti 30 napos időszakban a legalacsonyabb ár volt. Tehát ha az előző harminc napban már egyszer akciót hirdetett az eladó a termékre vagy szolgáltatásra, akkor ahhoz a korábbi akciós árhoz képest kell engedményt tennie, mert ebben az esetben a korábbi akciós ár a legalacsonyabb ára az elmúlt 30 napnak.

Kérdés: Elállt a vásárlóm, visszatérítem a termék árát, de a szállítási díjat is kell?

Válasz: Igen. A termék árán felül a teljesítéssel összefüggésben a vásárlónál felmerülő valamennyi költséget vissza kell téríteni: szállítási díjat, és ha volt utánvételi díj akkor azt is.

Kérdés: A terméket összekarcolva küldte vissza a vásárlóm aki elállt. Elutasíthatom az elállást?

Válasz: Nem. Sajnos a vásárlót akkor is megilleti az elállás joga, ha a terméket nem csak kipróbálta. Viszont ha a termékben sérülés keletkezett, akkor az eladó értékcsökkenést számíthat fel, figyelembe véve a termék állapotát. 

Kérdés: Van fizikális üzletünk, ahol át lehet venni a webshopban megrendelt terméket. A vásárló személyes átvételt kért, és meg is tekintette a terméket, majd miután hazament jelezte elállási szándékát. Ilyenkor nem illeti meg az elállás, jól gondolom?

Válasz: Mivel online rendelte meg és a szerződés távollévők között jött létre, az elállási jog akkor is megilleti a fogyasztót, ha személyes átvételt választott, és a terméket meg tudta nézni.

Kérdés: Ha a vevő él az elállási jogával, de még a csomagátvétel előtt, akkor a vevőnek előbb át kell vennie a terméket, hogy szabályos legyen az elállás, ugye?

Válasz: Nem. A fogyasztó a termék átvétele előtt is élhet az elállás jogával. Tehát nem kell, hogy a terméket átvegye.

Kérdés: Amennyiben nem tölti ki a vásárló az elállási nyilatkozatot, de e-mailben jelzi az elállási szándékát, ebben az esetben is teljesíteni kell az áru visszavételének a kötelezettségét? Lehet-e kötelezni az elállás hivatalos útjának a betartására a vásárlót, azaz az aláírt, kitöltött elállási nyilatkozat feltétele-e a visszatérítési folyamat lebonyolításának?

Válasz: Az elállási szándékot bármilyen formában jelezheti a vásárló, nem köteles a nyilatkozat mintát használni. Tehát amennyiben emailben jelezte, az szabályos.

Kérdés: Nálam van utánvételes fizetési lehetőség. Az utánvétel díja sávosan változik, fel kell tüntetnem valahol?

Válasz: Igen. Az utánvétel díját is előzetesen már fel kell tüntetni a vásárlók számára, tehát az ÁSZF-ben és a weboldalon is szükséges annak díját rögzíteni, ahogy a szállítási díjakat, illetve minden egyéb a vásárlót a vételáron felül terhelő költséget.  Fontos: utánvétel díjaként csak az az összeg hárítható át a vásárlóra, amit a futárszolgálat is felszámít az eladó vállalkozás részére. 

Kérdés: 2025.07.01. napjától kötelező készpénzes fizetést biztosítani a webshoponak is. Elég ha van nálam utánvétel fizetési mód?

Válasz: Igen, ha az utánvétes fizetési mód esetében lehet készpénzzel is fizetni. Elegendő legalább egyféle készpénzzel történő fizetést a vásárlóknak elérhetővé tenni. 

Kérdés: Én felszámítok tranzakciós díjat is a vásárlóknak, szabályos ez?

Válasz: Nem. Az elektronikus fizetéssel kapcsolatban felmerült költségeket nem lehet a vásárlóra áthárítani, tilos bármilyen többlet díjat, költséget vagy egyéb jogcímen fizetendő összeget felszámítaniuk a kereskedőknek a vásárlóik felé. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 36. § (4) bekezdése értelmében: "A kedvezményezett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget nem számíthat fel."

Csak az utánvét költségét lehet a vásárlóra terhelni.

Kérdés: A vásárlóm jelezte, hogy a termék törötten érkezett. Én a visszaigazoló emailben leírtam, hogy átvételkor kell jelezni a hibát, és utólagos reklamációt nem fogadunk el. Ez szabályos?

Válasz: Nem. Sajnos a vásárló számára nem írható elő, hogy a termék futártól történő átvételkor ellenőrizze a termék épségét. A kellékszavatossági vagy jótállási jogok akkor is megilletik, ha az átvételkor nem ellenőrizte le a termék épségét. 

Kérdés: Az MPL-el köteles vagyok szerződést kötni?

Válasz: Nem. Azt a webáruház dönti el, hogy szerződést köt, regisztrál a postai szolgáltató oldalán, vagy pedig a szolgáltató ÁSZF- e szerint veszi igénybe a szolgáltatást. Ami viszont kötelezettség: A jogszabályi előírás alapján az MPL szállítási módot fel kell ajánlani a vásárlóknak, azaz a megrendelési folyamatban választhatóvá kell tenni.

Kérdés: A vásárlóm jelezte, hogy a termék amit küldtem nem ugyanolyan színű/méretű mint amire gondolt. Ez most reklamáció, vagy elállás?

Válasz: Amennyiben a vásárló nem az elállási szándékát jelezte, hanem a termékkel kapcsolatos minőségi kifogását, akkor a kellékszavatosság, vagy jótállás szabályai szerint kell eljárni. Amennyiben a  termék leírásában más volt mint amilyen tulajdonságú terméket a vásárló kapott, akkor az hibás teljesítésnek minősül és a webshop köteles jegyzőkönyvet felvenni a minőségi kifogásáról, és a kellékszavatosság vagy a jótállás szabályai szerint kell eljárnia ( a terméket ki kell cserélnie saját költségén, vagy a vételárat vissza kell térítenie).

Kérdés: A vásárlóm hibás terméket kapott, és ki is cseréltük neki, viszont kéri a cserélt (hibás) termék megküldésének díját is. Ez jogos?

Válasz: Igen, a hibás teljesítés esetén minden költség (hibás termék visszaküldés, cseretermék megküldése, termék javítása) az eladót terheli. 

Kérdés: A minőségi kifogásokra vonatkozó jegyzőkönyvezéssel kapcsolatban volna olyan kérdésem, hogy mikor kell a jegyzőkönyvet megküldeni? A probléma bejelentését követően, vagy az igény elbírálását követően, vagy elegendő az ügy lezárásakor?

Válasz: A minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyv célja, hogy rögzítse a panasz beérkezését. A fogyasztó adott esetben azzal tudja igazolni a minőségi kifogás megtételét. Tehát ebből adódóan a bejelentéskor kell elkészíteni a jegyzőkönyvet és annak másolatát megküldeni a fogyasztó részére.

A jegyzőkönyv elkészítésére a vonatkozó 19 /2014. (IV.29.) NGM rendelet előírja, hogy a jegyzőkönyv másolatát a bejelentést követően haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A jogszabály tehát a „haladéktalanul” szót használja ami semmikép sem jelentheti pl. a panasz elbírásának idejét, kivéve ha már a bejelentéskor tudnak arról nyilatkozni. Az biztos, hogy legkésőbb egy-két napon belül ki kell küldeni a jegyzőkönyvet.

Amennyiben beérkezett pl. emailben a minőségi kifogás, akkor a jegyzőkönyvet haladéktalanul (minél előbb) szükséges elkészíteni és megküldeni a fogyasztó részére. Amennyiben a jegyzőkönyv elkészítésekor nem tudnak nyilatkozni arról miként kezelik a panaszt, akkor is legkésőbb (tehát adott esetben már a jegyzőkönyv megküldését követően) a bejelentést követő öt munkanapon belül kellene arról a fogyasztót tájékoztatni hogyan kezelik a panaszt (tehát pl. a kérésének megfelelően cserélnek, vagy a kéréstől eltérően pl. javítanak, vagy a kérését elutasítják).

Kérdés: A termék meghibásodás esetén eszközcserével rendezett esetben újraindul a garanciaidő a csereeszköz szállításakor jogszabály szerint vagy sem?

Válasz: Igen, újra indul a jótállási idő. A Ptk. 6:163. § (5) bekezdése a kellékszavatosság körében akként rendelkezik, hogy „A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.” A jótállás esetében is irányadó a kellékszavatosságnak a fenti Ptk. szabálya, és amennyiben a jótállás köteles termék egy alkatrészét kicseréli vagy kijavítja vállalkozása, akkor a termék e része tekintetében a jótállási idő újrakezdődik.

Abban az esetben pedig, ha a termék egészének kicserélésére kerül sor, azaz a vásárló egy új terméket kap, akkor a termék egészére nézve újraindul a jótállási idő.

Kérdés: Áruházunkban a megrendelés leadásakor felajánljuk a vendégeknek a hirlevérle történő feliratkozást. Ezt a megrendelő adatlapon eldöntheti a vásárló egy pipával, hogy igényli-e vagy sem. A pipa előre be van jelölve, ez hiba vagy maradhat így esetleg törvénybe ütköző?

Válasz: Hírlevél csak hozzájárulás alapján küldhető. Az előre kipipált checkbox nem felel meg a hozzájárulás megadásával szemben támasztott követelményeknek, tekintettel arra, hogy előfordulhat olyan eset, amikor az érintett az adatai megadásakor nem veszi észre a már kipipált checkboxot, és így egy olyan nyilatkozatot tesz, amelyet nem biztos, hogy meg akart tenni. 

Kérdés: Szeretnénk a webshopban gyűjteni véleményeket, magán az oldalon, termékenként.

Jogilag rendben van-e az, hogy a vásárlóknak küldünk ilyen véleménykérő emailt, akkor is ha nincsen hírlevélre feliratkozva, hanem csak vásároltak az oldalon? 

Válasz: A termékértékelés kérések megküldésének adatkezelésileg két jogalapja lehet. Hozzájárulás alapú, ez esetben a gyakorlat az, hogy a megrendelés leadásakor külön megkérdezik a vásárlótól, hogy küldhető-e neki ilyen email és ha bepipálja, hogy igen, akkor hozzájárulás alapon megküldik neki. A másik jogalap lehet a jogos érdek, ez esetben tehát nem külön hozzájárulás alapján kapja az emailt a vásárló. A jogos érdek esetében szükséges egy érdekmérlegelési teszt készítése, mely során az adatkezelés melletti és elleni érveket állítja az adatkezelő szembe.

Kérdés: A webshopunk logisztikai szolgáltatót vesz igénybe, fulfilment szolgáltatásra. Kell az adatkezelési tájékoztatóban erről írni?

Válasz: A fulfilment szolgáltató adatfeldolgozónak minősül,  és a szállítással kapcsolatos adatfeldolgozások között kell szerepeltetni az adatkezelési tájékoztatóban. 

Kérdés: Vásárlóinknak kosárelhagyó emaileket küldünk. Egyik vásárlónk reklamált, hogy ő nem is regisztrált a webshopban és nem is rendelet, így kéri email címének törtlését. Mi a teendőnk?

Válasz: A kosárelhagyó email reklámnak minősül, mely csak hozzájárulás alapján küldhető. A kosárelhagyásra emlékeztető email tehát nem küldhető pl. regisztrálatlan vásárlóknak (tekintve, hogy ehhez nem járulnak hozzá és a cookie hozzájárulása ennek kezelésére nem elegendő). Jelen esetben ezt a levelet egy adatkezelés elleni tiltakozásként lehet kezelni, 30 nap van válaszolni. 

Kérdés: Az oldalunkon van lehetőség regisztrálni a termékeket plusz garancia érdekében. Ebben az esetben erre a területre egy külön kiemelt részt kell létrehozni az adatkezelési tájékoztatóban?

Válasz: Ez önálló adatkezelésnek tekinthető, és fel kell vinni az adatkezelési tájékoztatóba, mint plusz garancia igénylésével kapcsolatos adatkezelés.